KŐKEMÉNY CSALÁD

Mostanság divat utálni a karácsonyt. Sok barátom tartja szinte bűncselekménynek, hogy már október végén Judy Garland karácsonyi dalaira díszítem fel a lakást.

Ám mi, karácsony-kórosok az Igazából szerelem óta vártuk, hogy mozikba kerüljön egy szívmelengető film, amelyen térdünket csapkodhatjuk a nevetéstől, vagy épp csücsörített ajakkal pityerghetünk. Megérkezett.
Ha még mindig nincs meg a "X-mas mood", akkor szerezzünk be moziba menet egy Mikulás-sapit, és hagyjuk, hogy átjárja testünket a jóleső borzongás, hogy ma este végre újra láthatjuk Carrie Bradshaw-t.
Mirjam (Sarah-Jessica Parker) New York-i munkaalkoholista, fekete kiskosztümöt hord, és ha zavarban van, kínosan köszörüli a torkát. Vőlegénye, Everett, mindenben az ellentéte. Minden helyzetben feltalálja magát, és a racionalitást hírből sem ismeri. Nem csoda, hiszen vidéken élő családjában a zűrzavar felülmúlja a Mézga család összes kalandját. Ebben a háborús övezetben kell töltenie az ünnepet főhősnőnknek, elviselve egy nimfomán bratyót, egy vipera hugit és a mamát (Diane Keaton), akinek nehezebb a kegyeibe férkőzni, mint kijutni a Bermuda-háromszögből. Az sem segít, hogy egyszemélyes felmentő seregként betoppan Mirjam húga (Claire Danes), és egyetlen természetes mosollyal eléri, hogy a család befogadja. S bár minden a békés kimenetelű ünnep ellen szól, a galád családnak össze kell szednie magát, hiszen lehet, hogy ez az édesanya utolsó karácsonya.
Felér egy karácsonyi ajándékkal, hogy öt perc leforgása alatt sikerült megszabadulnom a gondolattól, miszerint a Szex és New York folytatását nézem, ez pedig abban a tényben leli magyarázatát, hogy S.J.P. remek színésznő. A karácsonyfa csúcsa pedig Judy Garland volt, aki Stone-ék szentestéjén hatalmas szempillái alól ártatlanul rebegi a "Találkozz velem St. Louise-ban" karácsonyi dalt. A film az ünnepi mozik legszebb hagyományait eleveníti fel, melyet majd olyan klasszikusként veszük elő DVD-gyűjteményünkből karácsonykor, mint a Csoda a 34. utcábant.

- K -