108.

EGYEDÜL NEM MEGY

Audrey Tautou olyan édi, hogy mindenki meg akarja zabálni. Emellett rendszeresen szólítják véletlenül Amélie-nek, hiszen minden filmjében egyformán csücsörít, és nyitja kerekre hatalmas, barna szemecskéit. Olyankor is, ha anorexiás takarítónőt alakít.

Franciaországban abszolút bestseller Anna Gavalda könyve, az Ensemble, c'est tout - földhözragadt fordításban: Együtt, ennyi. A regény három nagyon különböző fiatal küzdelmét mutatja be, akik egymásra támaszkodva végül megtalálják a boldogságot. Claude Berri rendező igazi felnőtt mesét kanyarintott a történetből, amelynek főhősnője eszünkbe juttatja, hogy - bár az időseket illik tisztelni -, a legjobb szeretni őket.



Paulette odavan a cicáiért, imád a kertjében ücsörögni, és mindennél jobban szereti unokáját, Francket. Nem csoda, hiszen amikor kórházba kerül, egyedül ő gondoskodik róla. Pedig Franck élete sem legényálom: egy omladozó nagypolgári lakáson osztozik Philibert-rel, a szégyenlős, csokornyakkendős arisztokratafiúval. Egy nap Philibert összeakad a beesett arcú Camille-jal, ám első "randijukon" kiderül, hogy a lány apró padlásszobájában egy vacsorameghívás inkább szegényes piknikre emlékeztet. Franck gyanakodva figyeli lakótársa barátságát a rövid hajú, kisfiús Camille-jal, amikor pedig egy fedél alatt kell élniük, végképp kiborul a bili. A legszebb szerelmek persze éppen a legválságosabb helyzetben bontakoznak ki...

A mozit az különbözteti meg egy átlagos, kellemesen ellazító francia filmecskétől, hogy Paulette, a nagymama kerül a történet középpontjába. Együtt nevetünk és sírunk vele, és nem jóságos nagymamaként, hanem barátként szeretjük. A film legszebb jelenetében Camille aktot készít a majd' egy évszázados asszonyról. A néző azonban ráncok helyett varázslatos szépséget és harmóniát lát. Hiszen a botoxnál sokkal hatásosabb a megváltoztathatatlan dolgok elfogadása és az őszinte szeretet.

K