X-MEN - AZ ELLENÁLLÁS VÉGE

Egy trilógia harmadik darabját elkészíteni nehezebb vállalkozás, mint Aigner Szilárdnak Ciklon elfehéredett pupillájából megjósolni, hogy a mutáns díva a következő pillanatban milyen időjárással sújtja majd a Földet.

Az X-Men 3. esetében a rajongók elvárásainál csak a költségvetés nagyobb. Lássuk, megérte-e. Bevallom, X-szűzként ültem be a moziba. Semmi kifogásom a mutánsok ellen, hiszen Paris Hiltont például határozottan kedvelem. Egyszerűen csak igyekeztem ellenállni a kísértésnek, hogy újabb milliókat megmozgató marketingstratégia áldozata legyek, és minden héten kényszeresen járjak a mekibe, hogy megszerezzem a fagyasztóba téve elfehéredő Jégember- és a színváltós Mystique-figurákat.
A kultikus képregény filmváltozatának harmadik része klasszikus kérdést vet fel: ki dönti el, mi a normális. Egy új szer felfedezése kapcsán az emberek gyógyítható betegségként bélyegzik meg a mutánsok természetfeletti képességeit, akik azonban éppen a hagyományos emberi képességeket tekintik csökevényesnek. A kormány az új felfedezést azonnal fegyverként kezdi használni. A mutánsok egy része - Charles Xavier (Patrick Stewart) tanainak szellemében - a toleranciára szavaz, sőt akad közöttük, aki örömmel élne a "muglivvá" válás lehetőségével. Ám Magnetó (Ian McKellen) és hívei úgy hiszik, az emberiség egyetlen célja, hogy a gyógymódnak álcázott offenzívával kiirtsák fajukat a Földről. Hogy ez ne történhessen meg, felhasználja Jean becsvágyó, hataloméhes énjét, a Főnixet, hogy együttes erővel pusztítsák el a kisfiút, akinek köszönhető az ixtelenítő szérum feltalálása. Eközben olyan felháborító dolgokat művelnek, mint a Golden Gate kitépése a helyéről, az Alcatraz lerombolása és nem az arra kijelölt helyen történő kempingezés. Ehhez azonban Farkasnak (Hugh Jackman), Ciklonnak (Halle Berry), Vadócnak (Anna Paquin) és Jégembernek (Shawn Ashmore) még lesz egy-két keresetlen szava.
A korábbi részek alkotói rendezőstűl-zeneszerzőstűl-forgatókönyvíróstúl leléptek Supermanezni, Brett Ratner azonban jó cserének bizonyult: bár lenyűgözők a látványelemek és a speciális effektek, az X-Men 3. mégis a főszereplők érzelmeinek, lelki világának kidolgozottságával mutat túl a trilógia korábbi részein. Ezt pedig már a korábbi részek ismeretében merem állítani, tekintve, hogy a vetítés után nemcsak az első két filmet tettem magamévá még aznap, de beújítottam egy hűtőmágnesként is remekül funkcionáló Magnetó-figurát. Azt hiszem, ez részemről is az ellenállás vége.

-Steiner Kristóf -