68.

  2007.03.23. 00:14

 

Vígjátékot készíteni márpedig nehéz. A tömegek már nem vevők a kifinomult iróniára, a burkoltan pontos poénokra. Készen akarják kapni a nevetést, mint a sajtburgert. Egy olyan világban, ahol Csehov művei a lakosság tudatában véresen komoly tragédiákként élnek, nehéz lehet Lars von Triernek lenni. Ő azonban - nem először - kardot ragad, és megmutatja: a dogmafilmek szabályainak megfelelően, valamint minden igényt kielégítően képes kacagtatni, de úgy, hogy vinnyogjunk a röhögéstől. Szegény Csehov örülne, ha tudná, hogy egy következő nemzedék már képes lesz nevetni azon, amit ő vígjátéknak szánt.

Vicces az, ha egy cég vezetője úgy dönt, kirúgja az összes alkalmazottat, és lelép a pénzükkel? Ha a Ravn, a cégvezető úgy próbálja megoldani a helyzetet, hogy felbérel egy botcsinálta színészt, Kristoffert az amerikai nagyfőnök szerepének eljátszására, akkor mindenképpen. Pláne ha számításba vesszük, hogy a Ravn a cég eddigi történetének minden balsorsáért ezt a bizonyos - a valóságban nem is létező - főfőnököt okolta a felbőszült kollégák előtt. Nem meglepő hát, hogy mikor a bossnak hitt Kristoffer megérkezik az irodába, az csatatérré válik a fénymásoló szobától a tárgyalón át egészen az ebédlőig. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a cég minden dolgozója másként ismeri a nagyfőnököt - természetesen Ravn mesterkedésének köszönhetően. Egy olyan szerepben pedig, ahol percenkénti átváltozással kell homokos szépfiút, igazság bajnokát, szerelmes vőlegényt vagy tenyérbe mászó főgenyát alakítani, bizony még Barba papa is elvérezne.

A film úgy fakaszt mosolyra, hogy a hétköznapi életből ismert klasszikus élethelyzeteket és karaktereket figurázza ki. Melyikünknek ne akadt volna gondja egy "kéz kezet mos" főnökkel, és ki ne ismerné a "minden művészetek polihisztora" mentalitású vidéki színészt. De feltűnik a hallgatagnak tűnő "alamuszi nyuszi nagyot ugrik" titkárnő, a falusi "durr bele a közepébe" tapló és a "bosszút állok a szomszéd macskáján Trianonért" gondolkodású hazafi is. A produkciót három különböző neves fesztiválon hat kategóriában jelölték díjra, és ha nem Rawn úr dönti el, hova vándorolnak a plecsnik, be is fogja zsebelni az összeset. Ha pedig mégsem, az öreg Lars még mindig ráfoghatja az egészet az amerikai nagyfőnökre.