Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
A sztárságról |
|
2005.12.18. 16:57 |
Furcsa, ahogy a hírnévről beszélgettek. Én leírom, hogy értékelem a dolgot... Vannak napok, amikor boldog vagyok. Jól érzem magam, és úgy érzem, meg akarom váltani a világot, mert minden rosszat el tudok söpörni, és erős vagyok. Ilyenkor megyek a járdán, és az emberek, akik a hátam mögött összesúgnak, vagy aláírást kérnek olyanok nekem, mint egy-egy falat hihetetlenül finom belga csokoládé. :-) Igaz szeretetet érzek irántuk, és néha azt érzem, ők is szeretnek. Vannak napok, amikor boldogtalan vagyok. Rosszul érzem magam, és úgy érzem, összeroppanok ebben a világban, mert a mocsok és a szenny elmossa az érzéseimet, és nem marad belőlem semmi. Ilyenkor hatalmas napszemüvegek mögé bújok, és ha összesúgnak a hátam mögött, úgy érzem: gyűlölnek. Ilyenkor nem szeretek emberek közé menni. Az ismertségnek két oldala van. Szerencsés az, aki csak a jó oldalát ismeri, és éli át. És szerencsés vagyok én is, mert írhatok Nektek, és ti is írtok nekünk. :-) Szép napot! K." |
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|