ÜTKÖZÉSEK  

                                                                                                                                                                                                                                                         Versrészlet egy ismeretlen költőtől: "Mindenki megváltó, aki él, és senki nem adhat többet, csak az életét."

Paul Haggis is ilyesmire gondolhatott, amikor megszületett a fejében az Ütközések alapötlete. A nyolc különböző sors bemutatása, melyekben minden szereplő élete egy-egy evangélium, és mindannyian cipelik a saját keresztjüket. Kik ők? Az államügyész, a koreai szerelmespár, két piti autótolvaj, a fiatal rendőrtiszt, az arab boltos, a fekete házaspár a felső tízezerből, a mexikói bevándorló és a két nyomozó, akiket nemcsak a munkájuk köt össze. Bűnösök, olyan bűnökkel, amelyek alatt mi magunk is rogyadozunk nap mint nap. Ahogy Sandra Bullock megfogalmazta: "Aki nem ismer magára valamelyik szerepben, az önmagának hazudik."
Néhány nap van karácsonyig. A rádió szerint este havazni fog. Ám mielőtt a csillogó hópelyhek ellepik az angyalok városát, meg kell ismernünk azt nyers valójában. A várost, ahol szabadon vásárolhatsz fegyvert, és különösebb következmény nélkül használhatod is. A helyet, ahol az emberek közönyösen sétálnak el az út szélén heverő holttest mellett. Ezen a télen azonban nyolc sors összefonódása az addigi érzéketlen monotonitást csontig hatoló fájdalommá és nyughatatlan gondolatokká változtatja.
A szereplőgárda tagjai épp olyan különbözőek, mint maguk a karakterek. Első olvasatra biztosan nem tudnánk hova tenni, miféle film lehet, melyet Sandra Bullock, Brendan Fraser, Ludacris és Ryan Philippe neve fémjelez. Ám ahogy az első percek után átlátjuk, hogy egy modern moralitásjáték részesei vagyunk, ahol a gyarlóság minden formája jelen van, azon sem lepődnénk meg, ha a történet kilencedik szálának főszereplőjeként maga a Kockásfülű Nyúl tűnne fel a vásznon. Készüljünk egy nagy csomag zsebkendővel, és olyasvalakivel üljünk be a moziba, aki előtt nem kínos elpityeredni. Este az otthonunkban pedig élvezzük a perceket, amikor még a film vége után négy órával is meredten bámulunk magunk elé, és sehogy sem vagyunk képesek megszólalni.

K