46.
2006.07.06. 23:46
TÚL A SÖVÉNYEN
A Túl a sövényen cím alapján akár azt is hihetnénk, hogy a Túl a barátságon két meleg cowboyának további bokortúráit követhetjük nyomon a bukszus leveleinek sokat sejtető takarásában.
Ám a valóságban egy újabb 3D animációs remeket ölelhetünk keblünkre. Ezt persze nem bánjuk. Klasszikus értelemben vett rajzfilmet, melyet nem csak hétévesek élveznek és nyereséges is, az Oroszlánkirály óta nem produkált az Álomgyár. Leszögezem, az első részről beszélek, tekintettel arra, hogy a műfaj tönkretételéhez nagyban hozzájárultak a folytatások. Ugye nem én vagyok az egyetlen, aki ledermed az olyan húzásoktól, mint az, hogy Pocahontas a második részben összejön egy másik tengerésszel, és elfeledi John Smitht, akit örök szerelméről biztosított az eredetiben? Hidegrázás helyett hűsöljünk hát inkább egy sövény árnyékában, és vegyük tudomásul a fura tényt, hogy egy bokrot is hívhatnak Pityunak. Stikli, a mosómedve éhes. Aki pedig éhes, bármire képes. Akár arra is, hogy Vincétől, a gyilkos barnamedvétől ellopjon egy rakat kaját. A dolog kétesélyes: vagy sikerül, vagy nem. Ez esetben sajnos az utóbbival van dolgunk. Stiklinek két választása van: vagy egy hét alatt összeszedi Vince bevásárló listájának teljes tartalmát Csupa Chipsszel, energiaitallal és kék hűtőládával együtt, vagy medveeledelként végzi. Eközben egy kivájt fatörzsben hatalmas nyújtózások közepette ébredezik egy furcsa család. Vezetőjük Verne, a teknőc azonnal rámutat a tényre: télen felélték az összes tartalékukat. A kaja-baj tehát összefonja a történet két szálát. Ám arról, hogy Stiklinek feltett szándéka az éj leple alatt elrabolni a család éléstárát és Vince macinak adni azt újdonsült barátainak fogalma sincs. Ez nagyjából a történet gerince, ám - ahogy a cím is mutatja - a történet igazi főszereplője egy sövény. Egy berlini fal-forma növény, mely határt képez hőseink természet adta lakhelye és a világ legfurább lénye, az ember birodalma között. A válaszfal egyik oldalán azért esznek, hogy életben maradjanak, mi azonban azért élünk, hogy együnk. Természet, munka, tisztesség kontra műanyag világ, lustaság, gerinctelenség. A sövény afféle görbe tükörként funkcionál. Teszi ezt olyan pontossággal, ahogy korábban még felnőtteknek szánt filmeknek sem nagyon sikerült. "Mi fogyasztók vagyunk, az életszínvonal-megszállottság melléktermékei. Mi izgat minket? Színes magazinok, televízió, 500 csatorna, név az alsógatyánkon, Viagra, hajnövesztő, kőolaj." ...és persze a rengeteg kaja.
- Steiner Kristóf -
|